Nyárutó

Mert nincs mentség, magyarázkodás

csak csönd van és nyárutó

lassan a fecskék beszédét sem értjük

pedig vizsgáztunk belőlük mind a ketten - - -

hogy lehet így elfelejteni az anyagot...?

Szememből elszállnak a madarak,

mert fáznak pillantásom hideg drótjain

fázom én is - elröpülök együtt velük

melegebb vidékre, hol a szerelem az szerelem

s a csók az csók...

Nemsokára őszül - te is húzd magadon szorosabbra

fájdalmakkal hímzett ruhád

s nézz utánam hosszan, míg végleg eltűnök

gondolataid kavargó örvényében...

                                                              Balassagyarmat , 1978. szeptember 16.







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Publikálva: Palócföld, 1979
Kötetben: Ima bocsánatért (Nyíregyháza, 2000)
Kiadó: RÍM Könyvkiadó