Nyárutó
Mert nincs mentség, magyarázkodás
csak csönd van és nyárutó
lassan a fecskék beszédét sem értjük
pedig vizsgáztunk belőlük mind a ketten - - -
hogy lehet így elfelejteni az anyagot...?
Szememből elszállnak a madarak,
mert fáznak pillantásom hideg drótjain
fázom én is - elröpülök együtt velük
melegebb vidékre, hol a szerelem az szerelem
s a csók az csók...
Nemsokára őszül - te is húzd magadon szorosabbra
fájdalmakkal hímzett ruhád
s nézz utánam hosszan, míg végleg eltűnök
gondolataid kavargó örvényében...
Balassagyarmat , 1978. szeptember 16.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Publikálva: Palócföld, 1979
Kötetben: Ima bocsánatért (Nyíregyháza, 2000)
Kiadó: RÍM Könyvkiadó
