"Ne ürítsem ki a kelyhet, melyet az Atya adott nekem?"-A Levelek egy addiktológiáról ciklusból
csurran - cseppen a decis infúziós üvegből ágyszomszédom vénájába
az éltető nedű lehetne helyette inkább szilvapálinka
jegyzi meg Sanyi egykori vasutas kollégám
előtte meg régebben évekig szakmabeli ápoló
csodálkozom magamon már vagy tíz éve eszembe sem jutott
hogy igyak belőle netán gondoljak is rá
pedig a boldogabb időkben szilvapálinkák lángszóróival
mulattam át sok éjszakát hajnalt délelőttöt délutánt
és nem kergettek őrületbe vörös démonok
de téli estén egy barna húszas lány kiválasztott
bár újságíró barátaim már előre kisorsolták
hogy maguk közül kivel fog az éjjel hálni
de a barna húszas mégis önként és dalolva
hozzám bújt azonnal fürdés után meg még egyszer
szobám ágyán szeretkeztük át a fél éjszakát
a kulcs a zárban persze elfordítva szobatársam szegény költő barátom
meg kénytelen volt végig inni az aktusok bizony hosszú sóhaját
boldog békeidők hol vagytok már
lassan Vali lányom eléri azt a régi barna kort - - -
kifutotta magát versírás közben az infúzió is
még piheg keveset majd megáll a buborék
társaim akár Radnóti Hetedik eclogájában
Rongyosan és kopaszon, horkolva repülnek
búvó otthoni tájra.
túl a rácson olvad a hó én meg elkocogom a közeli gyógyszertárba
két ampulláért a főnővér kért meg kézbesítő híján gondolta
erre tán egy költő is megfelel túl a rácson már
múlik a téli varázslat csoda emberek autók rohannak dolgaik után
és nem tudják nem is sejtik milyen szép az élet egy zsúfolt addiktológián
de úgy tűnik rám ezt rótták ki az égi hatalmak
Pétert így feddte meg Urunk a Getszemáni kertben
elárulása és elfogatása után: Ne ürítsem ki a kelyhet, melyet az Atya adott nekem?
Balassagyarmat, 2003. január 22.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Publikálva: -, -
Kötetben: Röpke Ívek (antológia) (Balassagyarmat, 2003)
Kiadó: Madách Imre Városi Könyvtár, Balassagyarmat