Csontomból szívd ki a velőt
feszítsd ki ereim kötélnek
tépd le körmeim, hajamat
szálanként mind kihúzkodd
erőmet vedd el, nyáladzó
kisdedként henteregjek
lapos erszényként lötyögő
húsomba kór harapjon
és fejemben zörgő kaviccsá
szárítsad az agyam
szedj szét, rakj össze engemet
csak foglalkozz velem
csak velem
foglalkozz, Istenem.
