Filip Tamás : Az, ami mindig


 
2841 szerző 39166 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Faludy György
  Óda a magyar nyelvhez
Új maradandokkok

Tímea Lantos: Tavasz
Köves István: VIRÁGÉNEK
Mórotz Krisztina: Méhsejt
Serfőző Attila: Lenyomat
Tímea Lantos: Középső szoba
Bátai Tibor: köztes állapotok
Kosztolányi Mária: az én Ferencem...
Szakállas Zsolt: Déltájt maláriáról...
Ötvös Németh Edit: Az ernyő
Bátai Tibor: lehetséges
FRISS FÓRUMOK

Ötvös Németh Edit 2 órája
Horváth Tivadar 2 órája
Vadas Tibor 4 órája
Bara Anna 4 órája
Kosztolányi Mária 11 órája
Szilasi Katalin 11 órája
Tóth Gabriella 11 órája
Ocsovai Ferenc 13 órája
Tímea Lantos 14 órája
Szakállas Zsolt 15 órája
Tamási József 16 órája
DOKK_FAQ 16 órája
Ilies Renáta 18 órája
Francesco de Orellana 23 órája
Gyurcsi - Zalán György 1 napja
Pálóczi Antal 1 napja
Nagyító 2 napja
Valyon László 2 napja
Mórotz Krisztina 2 napja
Bátai Tibor 2 napja
FRISS NAPLÓK

 Bara 1 órája
Baltazar 1 órája
Bátai Tibor 8 órája
Gyurcsi 12 órája
az univerzum szélén 14 órája
Paricska. Életmű 16 órája
nélküled 18 órája
különc 19 órája
Sin 1 napja
PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN 1 napja
Ötvös Németh Edit naplója 3 napja
Janus naplója 3 napja
Zúzmara 3 napja
ELKÉPZELHETŐ 3 napja
csega 3 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Filip Tamás
Az, ami mindig

Kecskék kolompszava szól
a fügefák közül - mintha
egy hatalmas kéz kockákat
rázna a völgy-kalapban.
Paták köveket morzsolnak,
öregasszonykezek tengerit.
És meghozzák az estét
az idő lomha uszályai.

A forróság kiárad a falakból,
de mindjárt enyhíti is
egy bagoly sejtelmes röpte,
és egy énektől összeérnek
az erdővel a kertek,
a háztetők az éggel,
és a csillagok szabta rend
már az ablakokban fénylik.

Távoli tornyok figyelik,
hogy mi történik most.
Csak az, ami tegnap is,
tegnapelőtt  is történt így
estefelé, és ami eztán is,
reménykedem, hogy történni fog.

Az, ami mindig.

Kecskék, este, kolompszó.
És az éj furcsa árnyait
földre dönti a holdsarló.

Egy öregember vendége volnék,
de úgy érzem, hogy
az egész falu marasztal.
Cipót kapok és sajtot,
és úgy iszom a vizet,
mint ahogy innám a bort.
Elheverek a szénán, és
a mi is megbocsátunk-nál
már kisgyerekként alszom.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Publikálva: Népszabadság, 2002.01.05


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2025-06-02 18:30 Jók
2024-05-30 08:23 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2025-07-16 07:59   Napló: Bara
2025-07-16 07:48   Napló: Bara
2025-07-16 07:24   Napló: Baltazar
2025-07-16 07:09   új fórumbejegyzés: Ötvös Németh Edit
2025-07-16 06:59   új fórumbejegyzés: Horváth Tivadar
2025-07-16 05:23   új fórumbejegyzés: Vadas Tibor
2025-07-16 05:22   új fórumbejegyzés: Bara Anna
2025-07-16 03:11       ÚJ bírálandokk-VERS: Tóth Gabriella varjak
2025-07-16 00:47   Napló: Bátai Tibor
2025-07-15 23:03   Új fórumbejegyzés: Ötvös Németh Edit