mindenkit táplál a föld
és mindenki táplálja a földet
harmat csillog
kutyák ugatnak egymásnak
ezen a hajnalon
az éjszaka történéseit befejezi az ébredés
az álmok megmaradnak titoknak
a pillanatképek nem állnak össze egésszé
mozaikszerűen fénylenek a tudatunk falán
és felvillannak
amikor magunkat keressük valakinek a szemében