mintha a mindenség közepén állnék
a négy égtájtól egyenlő távolságra
a nap távoli fakó korong
az ég felhőtlen
és körben mindenfelé délibáb remeg
én meg itt állok
mint egy céltábla közepén
a holnapra várva
a csodára
a változásra
csak ne nekem kelljen
rugalmatlan vagyok
jéghártya egy pocsolyán
