Zongorista
Az első hang felszárította
az udvar mohás járóköveit,
melyek egy hete levegőért imádkoztak.
Ahogy egyre jobban kiteljesedett
és a teraszt is nyalta a fény,
az udvaron nyugalom tengere.
Rákóczi úti nyárfák kitornázták magukat,
derékhajlítás, törzsdöntés.
Szélvihar és csupasz árbóc.
A téglák vörösen, ordítva fogadták
az érkező hanghullámokat,
éneklő menetté válva a május akkordjain.
Az utca felőli lakásban maradt pár hang,
lassú bevezetések, gyors futamok,
ahogy szöktek a nyitott ablakon.
Hallatszott, amint a nyár kócos fejjel,
fekete fehér billentyűkön gyakorolt
a nagy nyitányra.
A pianínón minden kör végtelen,
az összes kávé, vagy teliholdnyi pohárfolt.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2021-04-20 18:31:21
Utolsó módosítás ideje: 2021-04-20 18:31:21
