Exaltáltum
Tollseprűvel az öröm hímporára törni,
ennyi küzdelemre futja magamtól értem;
ki mások ábrándjaiból magamhoz tértem,
egyszer majd megpróbálok visszafele nőni.
Felesleges volt rózsaszín pókhálót szőni
a világ és közém. Én ilyet sose kértem;
eszem tiszta, a bánatot legalább értem,
s a tollakkal nem tudom magam főbe lőni.
Élőlények, tárgyak, fogalmak között porolok:
"Bárcsak lélekké változna rajtuk a rend!"
míg takarítok, ilyen közhelyeket sorolok.
De kik hálóztak be, s a kosz is honnan ered?
Tudja fene. Majd random bűnbakot koholok,
és borzas végű pálcám egy jó okra mered.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2020-11-23 21:52:54
Utolsó módosítás ideje: 2020-11-23 21:52:54
