Tóth János Janus : szárnytalan


 
2841 szerző 39120 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Bajtai András
  A küldetés lehetetlensége
Új maradandokkok

Pataki Lili: Fényt hoz, színt visz el
Tímea Lantos: Bűneinkért
Gyurcsi - Zalán György: No. 21
Paál Marcell: Lakoma
Zsolt Szakállas: Szinkópák és védjegy
Gyurcsi - Zalán György: máté szerint
Metz Olga Sára: ez még mindig ugyanaz a víz
Szőke Imre: Bucc
Köves István: DÉLELŐTT, INDIÁN NYÁR
Pálóczi Antal: Kertben
FRISS FÓRUMOK

Serfőző Attila 1 órája
Bara Anna 1 órája
Duma György 1 órája
Misinszki Hanna 1 órája
Kosztolányi Mária 1 órája
Vadas Tibor 1 órája
Gyurcsi - Zalán György 1 órája
Tímea Lantos 2 órája
Albert Zsolt 2 órája
Ötvös Németh Edit 3 órája
Pataki Lili 3 órája
Szakállas Zsolt 9 órája
Filip Tamás 10 órája
Mórotz Krisztina 11 órája
DOKK_FAQ 12 órája
Tamási József 14 órája
Paál Marcell 15 órája
Bátai Tibor 18 órája
Metz Olga Sára 18 órája
Szilasi Katalin 20 órája
FRISS NAPLÓK

 Hetedíziglen 2 órája
Bátai Tibor 11 órája
Minimal Planet 12 órája
Conquistadores 15 órája
az univerzum szélén 1 napja
PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN 1 napja
az utolsó alma 1 napja
nélküled 1 napja
Az amazonok rejtett zugai 1 napja
Baltazar 1 napja
Bara 1 napja
Sin 1 napja
különc 2 napja
Gyurcsi 2 napja
Dokk-verspályázat 2 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Tóth János Janus
szárnytalan



te adtál szárnyakat
fel sosem vehettem
csak ültem a földön
és néztem meredten
kómában révedve
úgy mint egy tetszhalott
szívem szorította
a végső mondatot
a tavasz  itt hagyott

éjfekete földje
voltam a virágnak
mit sosem ültetnek
csak mindig kivágnak
madzaggal átkötik
hurokba sietve
könnycseppel szegelik
a fejfa keresztre
szirma hull sebekre

mosolyom almahéj
bánathúst fedi el
magházban feketén
szívmagom térdepel
dobogna fél ütem
bicsaklik nyögve szól
húsban a félelem
foga jár  zakatol
boldogság nincs sehol

jég verte alkonyat
horpadásán fekszem
didergő lélekkel
istennel veszekszem
ordítva üvöltve
szavaimat szórom
nincs imám se hitem
ördögnek adózom
életem egy polcon

napsugár bújik át
az alkonyfal résén
csendemet foltozom
hallgatással békén
békén a világgal
mindenről lemondva
álmaim és vágyam
már összepakolva
nyeli a csatorna

üresség semmivel
színtelen szivárvány
virágzó fák helyett
fölöttem csak márvány
fekete lapja fed
néhány szám pár betű
jöttem a semmiből
eltűnni egyszerű
szív helyén nő a fű






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2019-10-29 19:58:13
Utolsó módosítás ideje: 2019-10-29 19:58:13


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2025-06-02 18:30 Jók
2024-05-30 08:23 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2025-07-03 09:58   új fórumbejegyzés: Serfőző Attila
2025-07-03 09:52   új fórumbejegyzés: Bara Anna
2025-07-03 09:51   új fórumbejegyzés: Duma György
2025-07-03 09:50   Új fórumbejegyzés: Duma György
2025-07-03 09:50   új fórumbejegyzés: Misinszki Hanna
2025-07-03 09:41   új fórumbejegyzés: Bara Anna
2025-07-03 09:39   új fórumbejegyzés: Kosztolányi Mária
2025-07-03 09:36   új fórumbejegyzés: Vadas Tibor
2025-07-03 09:30   új fórumbejegyzés: Gyurcsi - Zalán György
2025-07-03 08:48   Napló: Hetedíziglen