FORSITHYA
Viktóriának
némiképp kimódoltan aranylok
térképezhetetlen útelágazásokban
Kamupipőkék tapodják
kék-vörös csöndemet
nyomukban varangyos királyfiak
a tompíthatatlanná buherált
özönfényben
plasztikussá duzzad a keramit
de ez itt nem Smaragdváros
Óz elvtárs dobbantott Jugóba
mindig a bíbor úton
komfortosított kripták
bámulják Dorothyt
forgószél meg sehol
metszetlen hibiszkusz-csókjai
évelő emlékével
erdőd eretnek bársonyára vágyom
Déli Boszorkány
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Kötetben: Dies irae (Budapest, 2019)
Kiadó: Arany Sólyom Kulturális Misszió
Feltöltés ideje: 2019-07-19 07:37:31
Utolsó módosítás ideje: 2019-07-19 07:37:31
