Gyerekségek

Anyu, azon gondolkodom
alvás előtt minden este:
hogy kerül az égre csillag,
lehet, hogy csak rá van festve?

És az égi versenypályán
éles sípja van a szélnek?
Mennyit futnak még a felhők,
amíg végre célba érnek?

Sétálgat-e a Tejúton
egy nagy király minden este?
Azt is mondd meg: ott a zebra
más színnel van-e felfestve.

Hol van vége a tengernek?
Azt a szemünk mért nem látja?
Könnyű hajók ha kifutnak,
van-e mindnek odaátja?

A szivárvány hajlós hídján
átmehet-e, aki nem fél?
Hazaérnék este hétig,
hogyha engem elengednél?

Sebzett fáknak ágaira
hogy kerül virág tavasszal?
Lehet, hogy a tavasztündér
ragasztja fel ragtapasszal

vagy a méhek édes csókkal?
Láttam a sok apró ravaszt...
Képzeld el, a szirmaikra
fénnyel festik rá a tavaszt.

Annyi kérdés kéretőzik
esténként az én fejembe...
Anyu, hisz` te mindjárt alszol...
Rejtsük arcod tenyerembe.







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2019-05-15 15:56:42
Utolsó módosítás ideje: 2019-05-15 15:56:42