Nevetsz


Sorjázunk borjúként előre sorban ,
ebben a kórszagú, mindent elnyelő korban .
Nevetsz, nevetünk mindenen,
nevet az ész, nevet az értelem .
Útbaesik jövet-menet: egy kis háború -
egy kis korrupció -
s a sírgödörben élve eltemetve, sír
a törött való .

Kopogtatnak .
Valaki bábeli nyelveken segítségért hablatyol.
Rúgj bele -
ha cigány azért, ha román azért;
ha netán zsidó mindemellett,
késeddel a nyakát keresd .
Aztán nevess borjú, az illatos portóid mellett !
Anyádból épp most szedik ki a varratot,
kár bele, hisz leszúrták - halott .

Feledni kész a félsz, nevetve mindezek felett .
Feledni azt, hogy te is lehetsz még kivert selejt .

Én a valót szeretem .
- Egészében . - Teljesen .





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.