Fekete Orsolya : A monoton késő (változat)

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2844 szerző 38795 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK


 
Új maradandokkok

Veres Mária: Köz.hely
Ocsovai Ferenc: Szombati bukolika
Filip Tamás: Régi szentély
Pataki Lili: Egyenes, gerinces és szabad
Csurgay Kristóf: Lélekborogatás
Tóth Gabriella: Lehet
Serfőző Attila: A zarándok
Serfőző Attila: Ego sum vita
Karaffa Gyula: Megjöttek...
Debreczeny GYörgy: névelírások
FRISS FÓRUMOK

Karaffa Gyula 11 órája
Farkas György 19 órája
Bátai Tibor 2 napja
Cservinka Dávid 2 napja
Ocsovai Ferenc 3 napja
Zsolt Szakállas 5 napja
Szakállas Zsolt 5 napja
DOKK_FAQ 6 napja
Filip Tamás 8 napja
Serfőző Attila 8 napja
Vasi Ferenc Zoltán 8 napja
Tóth János Janus 8 napja
Francesco de Orellana 9 napja
Gyurcsi - Zalán György 14 napja
Vadas Tibor 16 napja
Tóth Gabriella 16 napja
Filotás Karina 17 napja
Veres Mária 18 napja
Kiss-Teleki Rita 18 napja
Bájer Máté 18 napja
FRISS NAPLÓK

 Hetedíziglen 2 órája
Bátai Tibor 3 órája
A vádlottak padján 15 órája
az univerzum szélén 15 órája
nélküled 18 órája
négysorosok 18 órája
Lola naplója 20 órája
Minimal Planet 1 napja
ELKÉPZELHETŐ 1 napja
DOKK estek 1 napja
Gyurcsi 2 napja
mix 2 napja
Janus naplója 3 napja
Hordalék 7 napja
Polgári perem peremtörténete 7 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Fekete Orsolya
A monoton késő (változat)

Hosszú, ívelt tagjaikkal
átnyúlnak felettünk
az állomás zörejei
és göngyölegükként
magukhoz vonják a tájat.

Élteink összetorlódnak
és felgyűrődnek bennük
kínos hasonlóságaink:

hogy voltunk egymásnak és ahogy

(ahogy elhevert üres flakonok merednek némán
vissza magukra egy örökkön szikkadó nyári útszélen)

amazok azóta is
elveszve falak közt
erős marokra fogják tanácstalan
képzeteink rácsait. Azok   –

azok akik
meg sem születhetnek

térdepelve rimánkodnak ott
távolba magasló csipkefüggönyök -
nők holdfehér álmai mögül.

Míg holdkóros,  visongó dajkák
keringnek ingerült seregélyekként
tátongó bölcsőnk körül – borongó glóriájuk
  az éjjel
felénk hajol és bőrünkön
felsejlik az a hideg csillanás :
a rózsák borzadó bársonya –

a rózsák,
a harmatos, hömpölygő rózsák odakinn
mélán bólintanak,
de mi belerendülünk minden ütembe
mert emlékezünk
csiklandóan és fájón.
Csonthalmaink eljátsszák újra és újra
a belénk visszhangzott dallamokat.

Hasztalan ringás ez.
Felbolydult ölekben tétlen kezek.
Falnak verődő gyereksírás. Aprópénz,
majd
üvegcsörrenés

és egy füttyentés csak

az egy monoton késő csomagjainak koppanásáig   –

éppen ugyanott:
                          a betonban mélyedés
                                                           a szívben horpadás.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2017-12-16 16:36:10
Utolsó módosítás ideje: 2018-03-13 13:57:43


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2024-05-30 08:23 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
2019-11-21 14:36 nélküled
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2024-06-21 23:39   Napló: Hetedíziglen
2024-06-21 23:39   Napló: Hetedíziglen
2024-06-21 23:38   Napló: Hetedíziglen
2024-06-21 23:38   Napló: Hetedíziglen
2024-06-21 23:38   Napló: Hetedíziglen
2024-06-21 23:38   Napló: Hetedíziglen
2024-06-21 23:38   Napló: Hetedíziglen
2024-06-21 23:38   Napló: Hetedíziglen
2024-06-21 23:37   Napló: Hetedíziglen
2024-06-21 23:08   Napló: Bátai Tibor