ütközés

ütközés
az ötven felettiek maradtak, mondván öregek.
így is úgy is végük, hangzott a központi ítélet.
a támaszpontokon mély csönd, és megteltek az egek,
majd elhúztak távoli bázisok felé. az élet
órái megszámláltattak. az itt hagyottak a tűz,
a pusztulás, s a rémület félrevert szívverésében
csak kutatták az átjárót, amihez még reményt fűz
az emlékezet: menekülés, át az időrésen!





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2017-03-13 15:19:57
Utolsó módosítás ideje: 2017-03-13 15:19:57