Rázendít a bánat fűkaszája...
Rázendít a bánat fűkaszája.
Tovaszáll a nyár, a fecske.
Bénult tudat terében a táj
sáros, ezüstös, hidegecske.
Autó surran tova
tetszhalott utcákon át.
(Érződik az elunt elmében
egy jeges, hívatlan nyilallás.)
Az ablak üveg-ürességén túl elidőz-
hetek a jelenlévő hervadás
soklelkű dimenzióiban.
Íme: elhozta kincseit az ősz!
Csak az egyedüllét zord,
monoton kifosztottsága maradt.
Meg minden, ami még nem volt.
Meg a falak hófehér sikolya.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2016-08-30 20:04:36
Utolsó módosítás ideje: 2016-08-30 20:04:36
