Este
Kivasaltad az ingem és szóltál,
hogy tegyem a vállfára.
Én felálltam és adtam egy puszit.
Közben tönkretettem a munkád.
Szinte bepréseltem a szekrénybe.
Megégettem az ujjam is.
Hozzáértem a vasaló aljához,
ahogy rázogattad belőle a vizet.
Majd kihúztad a vasaló zsinórját
a konnektorból. És lefeküdtél velem
a szőnyegre sietve. Mert hegedülni voltak
a fiaink. És negyedóra múlva betoppantak.
Éreztem a vasalóvíz jázmin illatát.
Láttam a szőnyegminták táncát
az árnyékokkal. A kinti, debrői hárs
ágaii a szokott módon kopogtattak
az ablaküvegen. Mintha lenyeltél volna.
Megfürödtem a lényedben.
Bocs. De miért szégyellem?
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2016-07-04 20:50:40
Utolsó módosítás ideje: 2016-07-04 20:50:40