jövök neked eggyel


Mostanában nyitott szemmel, céltalanul alszom.
Arcvonásaidat lesem minden elsuhanó arcon,
merthogy futok. Rendületlenül: előled, el tőled.
Félek is egyúttal. Álmomban a kedvenc helyeiden
üldögélek,  piezokristályos kijelzőn  egyszavas
mondataidat nézem, meg esténként az Ötödik
Sallyt: már mind az enyémek. ó te  kurva élet!

Magammal játszom, amióta nem vagy: vajon
ma melyik énedbe öltöznél be, ha az ajtómon
kopognál?  Csengő rég nincs, a kulcsom is elvettem
tőled május negyedikén, amikor összecsomagoltam
a ruháid, a fogkeféd, a festményed, könyved és a visszavonásig
érvényes szerelemkuponokat, hogy ” jövök neked eggyel”:
egy negyvenes cipősdobozba belefért az egészünk te része.

Féltem, hogy rosszul döntök.
Te sírtál, könyörgött a szemedben
valami irracionális fény, amit nem értettem.
Hogy miért akkor, amikor
már túltoltad annyiszor?

Vadságod mindig megnyugatott. Most elveszettséged békít.
A messenger üzeneteket már el sem olvasod, pedig, csak azt
akarom mondani: nekem jó így. Mert te éppen annyira vagy szadista,
mint én mazochista. Divatos, nem mondhatod, hogy nem vagyunk
trendi csonkakúp. Próbáltad eltitkolni illegális barátaid, meg azt,
hogy gyerekkorodban sokan vertek, anyád korán elhagyott,
apád véralkoholszintje konstans 2 ezrelék: s most ezért szívsz.

Szívok én is.

Nem először, de csak azért, mert nem tudom elfogadni, hogy
nem látom többet, ahogy gomoly álmok nélkül alszol mellettem,
és ahogy ürességem néha megrándítja tizenkilencéves tested.








Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2016-06-21 22:23:08
Utolsó módosítás ideje: 2016-06-21 22:23:08