...pedig el sem veszthettelek,
hiszen nem voltál enyém soha.
Hozzád vezetett
a kátyús flasztert mosdató eső,
orgonabokrok bócéros sora.
Terelgettek megfakult emlékeim,
egyedül töltött évek néma kordonja.
Vezetett a végtelen tér,
melynek mélyén lélekvonatom
párhuzamos sínpárjai is összeakadnak,
- akár a lábam, amikor megtaláltalak.
