Vigasz

Nem vagy te pap,  
hogy feloldozzál,
vígasztaljál és
reményt adjál.
Nem vagy jóságos
gyóntató.
utat, irányt adó.
Nincs rajtad a
felelősség értem...
Áldásod hiába kérem.
S nem vagy te
szerzetes sem,
hogy elvárjam,
megérts engem.
Nem köt tehát
hozzám semmi.
Így kellett tán'
ennek lenni.
Nem várhatom,hogy
nézz le rám,
imádkozz értem,
mert csak számomra
lehetsz az Isten.
S ha egyszer felébredek
az áhitatból,
csodálkozom...
Csodálkozom???
Miért vártam csodát?
Nem is tudom.
Mellém rendelt az
őrangyalom.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.