Feketerigó
Megteszem, amire képes vagyok,
őszintén szólok, mégis igazat,
ajkamat úgy hagyják el a szavak,
hogy azokra szorongva gondolok;
vajon érti-e őket valaki,
ahogy értem a feketerigót,
dallamos füttye kívánnivalót
nem hagy, bizakodóan fütyöli
milyen gyönyörű a park füvében
szabadon futkosva énekelni,
apró, finom rovarokra lelni,
és felrepülni a déli szélben.
Legfontosabb a dal, mert ugyanaz,
melódiás, messzire hallható,
hiszen ő attól feketerigó,
dalaitól is tavasz a tavasz.
2015. május 25.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2015-05-25 07:15:59
Utolsó módosítás ideje: 2015-05-25 07:15:59
