Múló állapot

A tekintet, mely egykor évezredeket
Fogott át, most bambán maga elé mered,
S világtalan vezetőket vakon követni kész,
Jóra, szóra süketen. Látszólag érzéketlenül,
Szervez, cselekszik nyugodtan, fesztelenül,
Környezetbarát, konzumidióta környezetébe
Olvadva. S amíg az idomított szürkeség
Az idő vérét ontja, ő belül másra készül:
Emberi jövőt tervez, fel sohasem adja.
S ameddig a felbúslakodó kórus gyászdalait
Zengi konokul, addig ő, mint sarujukról a port
A tanítványok, ezt a múló állapotot lerázza.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2015-04-27 15:02:51
Utolsó módosítás ideje: 2015-04-28 11:20:00