Végh Tamás : Célegyenesben

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2835 szerző 38306 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Németh Bálint
  Extrasystole
Új maradandokkok

Kiss-Teleki Rita: neked akartam írni
Csurgay Kristóf: Haiku
Kosztolányi Mária: széljegyzet a várpalotai katonai gyakorlótér eseménynaplójába
Vezsenyi Ildikó: Ez nem vicc
Konta Ildikó: a kicsi kert
Csapó Angéla: T. Cs. egy versére
Bara Anna: marasztaló - 2
Valyon László: Őszi szonáta
V. Szabó Mátyás: EGY MAGYAR REKVIEM (ELŐHANG) (2022)
Albert Zsolt: Csak a reggel van
FRISS FÓRUMOK

DOKK_FAQ 3 órája
Karaffa Gyula 3 órája
Szőke Imre Mátyás 8 órája
Kiss-Teleki Rita 8 órája
Csurgay Kristóf 11 órája
Pálóczi Antal 16 órája
Vasi Ferenc Zoltán 1 napja
Farkas György 3 napja
Gyors & Gyilkos 3 napja
Emilia Al-saig 4 napja
Vezsenyi Ildikó 4 napja
Tóth Gabriella 4 napja
Varga Árpád 4 napja
Albert Zsolt 4 napja
Ötvös Németh Edit 4 napja
Szilágyi Erzsébet 6 napja
Tóth János Janus 7 napja
Bara Anna 7 napja
Bátai Tibor 9 napja
Gyurcsi - Zalán György 9 napja
FRISS NAPLÓK

 Baltazar 5 órája
Hordalék 7 órája
Bátai Tibor 11 órája
Hetedíziglen 15 órája
Az amazonok rejtett zugai 1 napja
PIMP 2 napja
Sáfély 2 napja
Minimal Planet 2 napja
az univerzum szélén 3 napja
Zúzmara 4 napja
A vádlottak padján 4 napja
PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN II. 5 napja
ELKÉPZELHETŐ 5 napja
nélküled 7 napja
Bak Rita naplója 8 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Végh Tamás
Célegyenesben

„mert növeli, ki elfödi bajt”
                        /Illyés Gyula/




I.
Lágy szellőben, zöld mezőben,
Nap nap után, trillázva,
Csapongva, csivitelve száll,
S estére-fészkére hanyatlik,
Mint az eltitkolt szánalom,
Az indulat-madár.

Otthona itt minden bokor,
Bozót, burjánzó rengeteg,
Zörgő berkenyeág, havas
Leánderek, s elhagyott tanyák,
Ahová a lélek sem jár hálni már.
Mindenütt ő van, láthatod
A lába nyomát.

Ott van ő az izzadságtól
Bűzlő külvárosi kocsmák
Áradó, nehéz lélegzetében,
A százszor elátkozott
Robottól fáradó kezekben,
S a koszló, malteres kabát
Nem hasad tovább.

Lába nőtt az irgalomnak,
S elfutott a négy égtáj iránt.
Nyomait a jég csapdossa
Egy júliusi délután. Nincs
Rajta a plakátokon, ahol
Jóllakatott optimisták  
Hazudják hajléktalanná
Istened, s hazád.

II.
Egód zabál fel naponta,
S holdvilág fejedből ki se látsz,
Tompa téboly ólom-álma kábít,
Ahol a tolerancia jegyében vált
Elfogadottá a perverzitás.
Sarkig tárva minden ajtó,
Huzatos kupleráj a ház.

Néma cinkosság vagy
E szirupmázba mártott
Csendes árulásban.
Gyenge szavú, hamis tanú.
Lötyög rajtad a valóság,
Mint egy túlszabott kabát.
Magadra köpj először,
Ne mást ostorozzál.

Hozzád nem jutnak el a hírek,
Hogy milliók vannak mindig
Kigolyózva, kik űzötten lépik át
Az országhatárt, neked semmi
Az fojtott bánat, mely mardos
Annyi itthon, árván maradottat,
Oly sok testvért, apát, s anyát.

III.
Kitalálják az okosságot,
Az összes másodrendű bajra.
A Kzm szomszédolni ment,
S milliókért cserélt gazdát
Benzinkút s ajándék telek.
Nyomorultjait a város
Már régen sorsukra hagyta.
Kelletlenül ugyan,
De kellemetlen létezésük
Sohasem tagadta.

Igaz, nem velük reprezentál,
S foltos ülepét nem a vendégnek
Mutatja, s elhagyott szegényeit
Dús asztala alá dugja, ha jönnek
A kalácsos, zászlós ünnepek.
Őket nem érdekli, hogy új
Kocka-bölcsi épült, s mennyi
Szennyet szűr a víztisztító telep.

Rájuk csak a hivatalnak
Van gondja, mely létezésük aktáit
Oly bőséggel ontja. Születnek
Koholt, s jól megindokolt,
Határozatok, hogy napi betevőjét,
Járadékát kitől, miért is veszik el,
Semmivé oldva alig-létezését,
Helyhatóságilag, másodfokon.
S amit elvettek oly könnyedén,
Jogszerűen, törvény szerint,
Vissza soha, vagy csak nyögve
Adják annak, aki még él, s nekik
Furcsa módon ellenszegül.
    
S a többit odavetik a köznek,
S minden beruházás így olcsón,
Szépen és jól kivitelezhető:
„Nesztek, hogy gebedjetek!”
Itt van minden: anyag, szerszám,
Gépezetek, műszaki rajzok
Tervezetek, vágyálmok alján
Ti, páriák, kegyelmi ebédesek!

III.
Lágy szellőben, zöld mezőben,
Nap nap után, trillázva,
Csapongva, csivitelve száll,
De reggelre penge-karma fénylik,
Hogyha felszáll fészkéről
Az indulat-madár.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2014-10-09 14:10:37
Utolsó módosítás ideje: 2014-10-09 14:10:37


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
2019-11-21 14:36 nélküled
2019-11-01 10:46 Francesco de Orellana
2019-10-28 10:21 Kosztolányi Mária
2019-10-07 16:11 paricska
2018-12-07 20:19 u.a.
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2023-03-30 21:42   új fórumbejegyzés: Karaffa Gyula
2023-03-30 20:20   Napló: Baltazar
2023-03-30 17:50   Napló: Hordalék
2023-03-30 17:29   Új fórumbejegyzés: Szőke Imre Mátyás
2023-03-30 17:26   Új fórumbejegyzés: Kiss-Teleki Rita
2023-03-30 15:28   Napló: Baltazar
2023-03-30 14:17       ÚJ bírálandokk-VERS: Szőke Imre Mátyás valami történt
2023-03-30 14:12   új fórumbejegyzés: Csurgay Kristóf
2023-03-30 14:09   új fórumbejegyzés: Kiss-Teleki Rita
2023-03-30 13:47   Napló: Bátai Tibor