Még élnek Igazak
Uram!
Hová tűnt az Ész? Az Ember?
Ha azt mondanám, hogy itt - hazámban -
- a túlélést próbáló arctalan,
vágytalan Tömegen kívül -
csak barom, orangután,
dögkeselyű, viziló,
cápa, tolvaj sakál
- valamint sok más, kártékony dúvad -
és százféle kétlábú svábbogár,
vérszívó tetű él - s regnál -
minden és mindenki fölött ítélve,
nem mondanék igazat.
Tudom,
hogy valahol még élnek Igazak.
Talán a fákban, földben, egy virágban,
az évszakok változó, szép illatában,
a világ fel-feltörő zajában
- de mindenképpen menekülőben -
Segítsd meg,
emeld fel Őket, Uram!
Hadd tehessenek új csodákat!
Söpörjék el mind a szemetet,
mi a szépre teremtett Világra támad!
Az Állatokhoz szólok:
Bocsánat,
hogy hozzátok hasonlítottam
az emberféleséget...
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
