Szívroham után

Semmit sem akarok,
Csak vagyok.
Örülök, hogy élek,
S nem ájultam át
A végső határvonalon.
Pendülhet tovább
Arany fonalam a szélben,
Tartatván Isten kezében.

Ordasító gondoktól
Reccsenő gerincek,
Rongyosodó beszédek,
Kapkodó cselekvések,
Tagadott történések,
Kizökkent korában is
Adatnak még jelek,
A bánatban, s félelemben
Nyálkásodó szívek ellen.

Ezért bízom mégis,
Ezen a reggelen.
Semmit sem akarok,
Csak vagyok, veled
Télhajú tündér.
Örülök, hogy élek,
S nem ájultam át
A végső határvonalon.


2014-09-09







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2014-09-15 08:27:06
Utolsó módosítás ideje: 2014-12-18 11:13:56