GONDOLATOK 1/javított
Szomjazok, de az évek múlnak...I’d like to drink a cup of life.
Voltam én is egyszer gyermek, s láttam sok édi pink babát.
Szomjúhozom, az évek kegyetlenek. Kellene egy kis kegyszer:
ajkadról egy édes kicsi vegyszer, kémia: rózsaolaj vagy más.
A virágok nyílnak rendületlenül minden tavasszal.(én nem)
Pereg a homok ész nélkül; szabadítsd meg a gonosztól, Uram!
Ha már nem lélegzik a testem, mondd, mit ér a menny?
Csak képzelem a létemet - rám dől egy filmvászonról a szenny.
Futnak a képek, s én felmarkolom a semmit: hol is a menny itt?
Amikor nem lélegzik már a test, bizony szép az örökkévalóság.
Annyi minden lehettem volna: pl. egy bűbájos Monet-tavirózsa.
Vagy Csontváry térdeplő megtépett magányos árnyalakja.
Csúfosan érkezem lehajtott fejjel, de Te hittél helyettem bennem.
Rossz voltam, Te felemeltél, és hűtlen is, de mellém szegődtél.
Adj nekem tiszta hitet s vizet! Vers vagyok és elbukok, de hiszek.
Emelj fel, pótold ki, amit elvesztettem, csak Te vagy tökéletes!
Adj nekem bátorságos álmot, mert végtelenbe visz az utam.
Sokszor nem szerettem, haragudtam, embert nem kedveltem.
Én is kommunistáztam, meg pufajkásoztam, de rosszul állt nekem.
Démonaim szüntelen megélezett késnyelveket öltögettek ellenem.
Én egy vers vagyok: tiszta társa és barátja a makulátlan fiúnak,
aki épp oly csupa roncs, mint én: a versfiúról álmodom, már
látom a csodás rózsacsokrot kezünkben...a tövisek mind lehulltak.
Egy vérbeli költő kell, ki nem vet meg mert félművelt, vagy buta vagyok.
"A szeretet sok vétket elfedez" Hiszek majd benne, s Ő is bennem.
Ó, én a Montmartrera vágytam: megátalkodott álom: lenni egy
pompás képkeretben. Most is lihegve futok csak utánad, tangót járva.
Bárcsak egy tavirózsa lehetnék még egyszer a szerelem ablakába!
Lehetnék érdemes bármiért, bárkinek, miként hogy az is vagyok.
Az életem, ha majd újra kezdhetem, tuti kasszasiker lesz, nem lesznek
irigyek, s egyetlen megátalkodott nő sem: ölni képesek, ha valaki
egy picit is okosabb vagy szebb. Erre szoktam volt mondani: "Biz van
énnekem istenem!" Nő, nőnek farkasa, de legyen ez az én titkom
(a föld összes férfiának gonoszsága nem ér fel egyetlen nőével)
Én sem vagyok vegytiszta, de elég nekem a Te kegyelmed...Ó, Uram én Istenem!
Majd megérti egyszer az is, akinek mindezt értenie illik, avagy kell.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2014-04-03 17:18:02
Utolsó módosítás ideje: 2014-04-04 15:42:39