Az én angyalom

Angyal szárnyán ülve
Lágy ködfelhőn átrepülve.
Lebegtem az égen,
bársonyban és mézben.
Nem találtam szavakat,
mikor megcsókoltam ajkadat.

Kifogytam a szóbol,
elhagyott az erőm.
Belülről remegtem,
mikor lágyan ölelve
bíborfényben szenderülve.
suttogtam nevedet.

Nem tudom hova vezet az út?
Nem érdekel óra se perc.
Csak az a pillanat,
mely már örökkévalóság.
Soha el nem vehetik,
lopva kapott csókodat.

A világ tetején állok.
Nézem a messzeséget,
a napba kiáltok.
Mennydörgés hangom,
mégse halja senki.
Csak egy lány az én angyalom!





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.