Távoli szerelem

Gesztenyeszem ragyog az éjben
Angyalként csillog a holdfényben
Túl távol vagy tőlem, de érzem
Hogy szíved mégis oly közel

Tévedés lett volna neked adni szívem?
Miért érzem azt, hogy nem vagy velem?
miért kísért előttem gesztenyeszemed
Éjjel-nappal, s minden percben?

Ha együtt lehetnénk, karjaimba fognálak
Szívembe zárnálak, oh drága!
Bárcsak megoszthatnánk az édes pillanatokat
Forró csókkal töltenénk a hajnalokat

Egy nap összehoz minket a sors
Addig a ház csendes, üres
Gesztenye-szem ragyog az éjben
Angyal, csillogsz a holdfényben





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2013-10-05 14:31:31
Utolsó módosítás ideje: 2013-10-05 14:31:31