persze (szívbaj, reggel, nádihegedő)



(fordította: )



persze (szívbaj, reggel, nádihegedő)

a hosszantartó rosszullétek során, a szív kitartó kabátnélküli sorsának súlya alatt Bach behegeszti a lelket - a harmónia olyan, mint a kerítés - kívánatos, mégis kerülendő. a legrosszabb hasonlatot követően pedig, én már semmit sem tudok, de azt biztosan. aki magának növeszt szívet, Istent és embert eszik reggelire. a kávényílás és a cigarettazaj zavaró mustársárga foltokat hagy az észen. hiba van a szemléletben. a hegedű aggasztó hegesztőpálcájától a csecsemőmiriggyel csökkenő intuíciónkra támaszkodva már semmi sem elegendő, mégis minden elégedett. tavaszfoltok, csembaló és ziháló testek. melegítők és melegedők. azt hiszem minden megszakadt. az összevarrhatatlan zavarodottság kivitte sétáltatni az ódát oda, ahol az odavágy és az idegesség a fogai között őrölte meg az emlékezetet. a libák meghibbantak, az ostobaság eszménye uralkodik a fákon, azokon a láthatatlan faszerű képződményeken, amiknek sem az árnyékát, sem a színoldalát nem lehet látni szabad szemmel. a város a poharakon koccan és az üvegekben telik, bűzlő tetemét bomló nehezékként dobva a lélek kitapinthatatlan járataira. a villamos csak akkor csendül, ha látja a meg-megálló tömeg. a sínek úgy tapadnak a forró aszfaltba, mint az erek a testbe. az aorta is pont akkor robban, amikor a reggel csendes szelídségébe egy robothangon megszólaló szellem megtámad minden emberit. odakint köszörülnek, idebent hegedű szól a megrepedt szívhez. aki kimerészkedik sokszor sikeres és gazdag, de üres tekintetű, mint a szellemjáratok az éjben. a félelem nem merészkedik, a félelem et al. azt hiszem, nincs más dolgunk, mint hallgatni, s mégis olyan hülyének növesztett minket a fölöttünkvaló, hogy a beszédben látjuk az egyetlen kiutat. és az ordítozók között ott remeg az én, magyarul, magyaráz, s az angolnákkal összeszőtt lábai megbénulnak, a fürdőszobacsempére gondol és ás, gondolatban, meg mos, mintha lenne mit teregetnie és üvöltözik, mintha lenne nyelve. de nincsen. csak csavarulatai vannak. csak tekerületei vannak. ámuldozik, ha bambul. azt hiszi mindene megvan, miközben a semmi időről időre rábassza az orrára az ajtót. a sorbaállás elkerülhető, ha a sorok közé ékelődik az ember. a két pont közötti vonal rövidülése, a szakasz mozgása, hol indulatba, hol indulásba fordul. a klinikák következik. valahol messze ivásra invitálnak, a Dunán veszélyes a dagály és sovány a vigasz. régen még tudtam, hogy bölcsessége csak a cseppköveknek van, ahogyan tisztelik a gravitációt és építkeznek. nem tudom, kedves én, mikor jövök haza, vagy hogy haza értem-e. ha már semmi sem hiányzik, igazán akkor tudható be a semmi. nyugaton töltöm az ítéletem. a vasútállomás vezető igazgatója üvöltözik, nem kérdezi a nemem, csak hogy honnan jöttem. mindenki otthonról jön, kivéve a hajléktalan aki melletted lépdelve megkérdezi, akarsz-e élni vele, akarsz-e lakni vele az utcán. a neveltetésedet köszörülő évek élesre csiszolták a bordáid, hogy a szív, ha még érett is a befogadásra, védve maradhasson. ma mindenkit meghívnék egy halászlére, de ha fizetnél nekem egy fröccsöt, lenyúlnám a visszajárót, és meghagynám neked a vizet. semmi sem történt, ezzel nyugtatom magam éjjel-nappal. semmi sem történt, csak valaki fölborította a kukát és szétterítette a szennyet. egészségünkre. akinek van mersze, a sarkköröket tologatja a könyökével, miközben táviratozik egy messzi fantomtesttel, csóválja a farkát és lefetyel, de csak gondolatban. nagyobb gondjai vannak neki ennél. építkezik és nősül. te pedig a végtelenben turkálsz, keresel valami újrahasználható használt holmit, vagy egy használhatatlan újat és boldog vagy. mert a találatok nem téged értek és ha voltak is sebesültek, őket már régen bekötözték. a hullaszállító kitűnően végezte a munkát. s ha lenne mást temetni, mint az arcunkat a sáros kezünkbe, mást hallgatnánk Bachtól. Nun kommt, etwas. Bach szent, a pápa ezt elfelejtette megemlíteni. tulajdonképp minden szentnek fölösleges hinni. felébredtem.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2013-06-06 18:17:03
Utolsó módosítás ideje: 2013-06-06 18:17:03