Képzeleg
Most visz el villamos,
maradok mégis tisztelettel
könnyes és nyálas cseppeken a szádon.
A tél óta egymásba belelátunk.
Arcodon elkent rúzs és szemfesték,
vérrendszerek és mindenféle rostok
bőrbevonata, -az agyvelő alá.
Keresem aki összecsomagolt!
Valaki életet nevetett a télen
szemed ráncaiból.
Nem én látom oda!
Ma valaki lombokat legyint a fákon
és szemeket a körúti gyalogos retinákon
észrevenni a rostok és atomok feletti
összecsomagolt rendet.
A bőröm alól valaki képzeleg!
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2013-05-25 10:40:33
Utolsó módosítás ideje: 2013-05-25 10:51:20
