Könnyű lett volna


Milyen könnyű lett volna
egy kőben megbotolva
elesni, fel se kelni,
semmiért sem felelni,
elvágódni az élet-
göröngyön, az egészet
hagyni; folyjon a vérem,
nem vagyok úgyse készen
semmire, semmi jóra,
nem válhat még valóra
a dédelgetett álom,
mókuskerékben járom
az utat, nem előre,
ígérve nyakra-főre,
mindenért megfizetve,
hadd teljen így a kedve
a mindig-acsargónak,
az életrevalónak.
Nekem itt úgyse termett,
nem kaphatok kegyelmet,
születésem: ítélet,
jogerős hát a végzet.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2013-01-07 04:20:59
Utolsó módosítás ideje: 2013-01-07 04:20:59