Ajtón innen, s azon túl

Annak aki a végtelen utat járja
nem létezik polc vagy szekrény.
Ha valamit egy szekrénybe betettem,
azt mindörökre ott is feledtem.

Tettem oda vágyakat  és álmokat,
meg kedves ,régi tárgyakat,
miket megőrizni akartam.
Aztán az évek során úgy esett,
hogy szekrényestől elveszett.

S nem csak tárgyak, de személyek,
kik személyemnek voltak kedvesek,
ha nem is szekrény, de ajtó mögött
lettek valamiképp felede,
s csak hetek múlva keresve.

S nem hiszem, hogy nagy titkot
ez idő tájt árulnék el azzal,
hogy az emberek nem tárgyak.
Nem tűrik hosszan, ha rájuk
holmiféle ajtókat zárnak.

Ez a dolog én velem meg
Úgy valahogy  így esett
S még híján eme tanulságnak
Itt levontam az összeset.







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2012-07-28 22:42:44
Utolsó módosítás ideje: 2012-07-28 22:42:44