együgyű mondóka

zacskóba préselt reggelek
csuklómban késhegy szendereg

üreg lettem magam körül
belül minden na hová röpül

karmám pont egy madártetem
vigye ki innen ha megkérhetem

szívkamrámban polcok lekvár
penésznek pont jó vagyok már

na de kérlek mégis mit gondolsz te?
verset hányva ide ne sétálj be

vártam vártam még egy óra
kráter nőtt a mellkasomra

kigurult a szívem na tessék
csókszörnyeket ezzel etessék

futok rohadok keresztül a városon
kilátszik belőlem a halál álmoson

talán ezért elhajolva
néznek rám mint karambolra

reggelente szűk kockás ingem
csillag- és gennyfolt rajta bőven

milyen esküvői a csuklód - mondták
és elém toltak egy felvágott tortát






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2012-04-24 18:05:07
Utolsó módosítás ideje: 2012-04-24 18:05:07