könny-öntő




A test sebéből vér folyik, felismerném, ha látnám,
de most a bőröm éppen olyan, akár a patyolat, ízét
dicséri minden ujjbegyem. Nekem gyermekkoromban
csak huncutság stigmáim voltak, díszcserje bogyókkal
pingáltam körbe a hasam, hogy aztán az anyámmal
elsajnáltathassam magam. Most bezzeg csak itt állok
a tükör előtt, mintha a legújabb szövetséget olvasnám
a képben, falhoz dőlve Évát alakítok, akit kivetett az
Éden és olyan keservesen sírok, hogy lehorzsolódik
a lelkem, már nem szerethet többé, akit én szerettem.








Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2012-04-12 13:14:23
Utolsó módosítás ideje: 2012-04-12 13:14:23