Földciklus



Képzeld  el, hogy időtlenség van. Tudom,
nehéz, de akkor gondolj bele, hogy a Föld
mióta él s rögtön képzeld hozzá, azóta nem
telt el több idő, csak egyetlen pillanat, hát
ez az időtlenség, szinte felfogni is képtelen
az agy. Gyerünk már, tovább! Most gondold
azt, hogy hatalmas testben élünk, s idegen
szervezet hajtotta kis sejtek vagyunk, mert
szerintem szerelmes lények a bolygók, és
mi a mintájukra szintén azok vagyunk. Az
univerzum pedig csak egy szokványos égi út,
akár a Rippl Rónai, ami letér az Andrássyról.
Szóval, ott sétál e Föld, szerintem nő, büszke,
kacér és égszínkék szemű, odavan érte még a
Nap is, az a forrófejű. Gyakran kacérkodik e
nővel, bár az a Holdudvarba jár, tipikus nő
a Föld s jaj Szicíliának, hogyha menstruál.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2012-02-21 19:51:17
Utolsó módosítás ideje: 2012-02-21 19:51:17