Egy hóhányó gondolatai…



Ha ez a sok hó mind elolvad, vízzel telik a ház előtti szűkszájú patak
Februárhoz nem illő a szerelem, pedig én téged éppen most találtalak.
Ha csak én etetem a környék minden madarát, a macskák is idejönnek.
Nem egészen értem, hogy ki küldött, de azért nagyon megköszönlek.
Ha a talaj sokáig túl nedves marad, kipusztul a makacs szilvafa-gyökér.
Elkezdtem hinni abban; van, aki sokat ad és közben maximum remél.
Ha a párkányról teljesen leolvad a hó, mielőbb fényesre törölgetem.
Ma össze-vissza repkednek a gondolataim; - Ugye ez a szerelem?








Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2012-02-18 11:29:41
Utolsó módosítás ideje: 2012-02-18 11:31:13