Mélycirkusz


Na tessék, lássék: hát ma itt
megmutatok egy kínait.
A szeme ferde, foga épp
akkora, mint a sárga ég.

S van itt egy halott indián,
a bőre áztatott cián.
Az arca rezzenéstelen,
nem látszik, hogy szerelem

ölte meg gyorsan és vadul.
(Van, aki semmit sem tanul.)
És itt van, kérem, e lefánt!
Vastag bőrű, és jól kifent

agyarától se hall, se lát,
tiporná Scipio hadát,
de harcok már se nincsenek,
se hegyek, se csak egerek

fehérből. Elvétve holló,
adekvát, majdnem hasonló.
(A logika nem tudomány,
hiába nézel ostobán.)

Láttál-e négert, mérgeset?
Íme, füle kettéesett,
ahogy átfutott Afrikán.
Nem nagy ügy, hiszen csak lazán

mozgatta kettő lábait.
Ha valaki mégis lapít,
útirány Ausztrália,
kenguruzsebbe Biblia.

S láttál-e, mondd, európait,
fehérek közt igaz mait?
Ím, itt ragyog a mélymagyar
mélységes mély kútba hullt szer.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2012-01-10 21:12:19
Utolsó módosítás ideje: 2012-01-10 21:12:19