Tükörszilánkokat veszek fel nap mint nap a homokból
Azokban próbálom meglátni halványuló arcodat
Más dolgom úgy sincs, súlytalanul veszik a semmibe életem
A homok elnyel, a Nap feléget, a szilánkok elvágnak
De nem bánom, hiszen hiába várom, hogy ideérj