Tartalom nélkül

Ha képet írunk, a fejünkben létező világból adunk át egy darabot
A divathóbort utolér és erőtlen dobom magam mellé a haragot
Mert mindegy, változni úgysem fog
És ha fog is, majd újból megrogy
Tartalom nélkül áll meg a váz
Szív nélküli ajak magyaráz

Mert tündérfényben elhiszed, mi nem szép
Ámulatban összeállt kubista kép
Nem mondtunk semmit,
és mégis okosabbak lettünk
Megláttunk mindent,
két kezünkön állva lebegtünk

Hiába nincs ott, amit láttunk
Le kéne vetkőzni korlátunk
És merni, vívni, szembeszállni
Kikérni, hogy a festmény fekete
Hiába az elpocsékolt mese
Eszmélés nélkül fogjuk nyugtázni

Hogy ez, és a többi sem szólt semmiről...





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2011-09-27 21:08:10
Utolsó módosítás ideje: 2011-09-27 21:08:10