Idő-tip-top
Egy helyben topog az idő
mint az utcasarki csöves
az örök száműzött a lezárt
határ előtt.. Valami mi szőlőt tapos
voltaképp mustot gyárt míg
unatkozó mozdulattal letépi
dobogó szívemről a hártyát
ügyetlen szakácsként nyomja szét
akár baromfibontásnál epét
véremmel mázol a falra képet
s a szívét keni széjjel oda ahová
más festő festékkel a nevét s a
lelke az ecset - utána kilép
a falon át szétoszlik a meszes
égben mint a földre loccsant ecet
s ihatja ha lesz valaki
mint a bort
ülve torát –
mi végül is az enyém…
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2011-09-26 19:21:21
Utolsó módosítás ideje: 2011-09-26 19:21:21
