Lombtalanítás
Pincemély szomorúságú nő ül
a kereveten,
ül a pláza mellé kitett kacatok közt,
felhőkeselyű csapkod ében
nyakszirtje körül,
trónjavesztett királynő, vigyázza
a pillanatot, csak az övét,
tudja ő már, mit a filozófusok
mestereik válla fölött
pusmogtak századokon át
egymásnak,
ül a mindigvesztesek gőgjével,
nézz rá, ha arra jársz,
megjelöl tekintete.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2011-07-19 13:44:22
Utolsó módosítás ideje: 2011-07-19 21:01:34
