Ringató
A mai nap is elszaladt
a rám mosolygó Nap alatt,
mintha nem lenne semmi baj,
ugyanolyan, mint volt tavaly,
a fák, a fény, az illatok -,
az éj milliárd csillagot
hunyorogtat, hogy megcsodáld
az augusztusi éjszakát…
A madártrillás hajnalok
ringatnak tovább, a napot
elodázzák jótékonyan -,
oly bódító illata van
a reggelnek, hogy fogva tart
álom s ébrenlét közt a part,
mint édesanyám, átkarol,
a végtelenben valahol…
Nem lesz hosszú majd ez a nap,
ez is ugyanúgy elszalad,
akár a többi már velem;
hihetem úgy is, kényelem,
ez az öregkor érdeme,
hozzá kozmikus térzene -,
amíg a testem ébredez’,
a lelkem sejti, vége lesz…
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2011-05-18 07:55:13
Utolsó módosítás ideje: 2011-05-18 07:55:13
