Gecse Erzsébet
Beporzás
Bazsarózsa bimbó pattan,
Arcod tükröző patakban,
Siklik a géb.
Szirmot becéz ujjad,
Símogatja, hajtja félre,
Kibukkan pici bibéje.
Sárga hímpor tapad,
Beporoztad magad.
A virág nem vágyik másra,
Nem hiányzik neki párja.
Én várok rád, újra-újra,
Hímporodtól megújulva.
Téged nézlek rég,
Szemed, mint az ég.
Még dúdol dalod,
Még ölel karod,
Lágyan, mint a rét.
Kell, hogy velem légy!
Kell, hogy szeress még!
Kell, hogy ölelj még!
Kell, hogy enyém légy,
És közben; önmagad légy!
2011. 03. 22.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2011-04-05 18:40:37 Utolsó módosítás ideje: 2011-04-05 18:40:37
|
|
|