Már nem a kert

I.
elaltatni a gépet. ez a lágy
sodrás végül tényleg elaltat

összerak vagy szétszed. miképpen
érzékelném a kertet míg

árnyékom szilánkokra bomlik
hangtalan napszélben. (bár tartogat

még valami kékes
füstszerűt a lombik) tenyérnyi

cafatokban szakad
ki testemből az élet:

feleződik félkész
bordáim közt az anyag. nem

törődöm már kerttel
térrel. (amivé zsugorodom

már nem harap.
de véreb.)

II.
visszamerülni
ameddig tiszta a kéreg. nem
fontos: akár a csontok
fehére feleseljen
a vérnek, legyen
léggé az állag. testen vág
mint atomrobbanás
az idő: folyékony
gyantaszerű
állat.

III.
már nem a kert.
vagy a kertek. ami jöhetne
nem arcon vág már. hiába
szerkesztett: elbomlik a rejtek. mégis
rejtőznék:
nádasba
nádszál.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.