nagyapám

      
amikor egy szál gatyában nyakában a
nagyanyám szőtte vászontörölközővel  
lábán cipőből kivágott papucsában a
kerekes kút vedrét megmerítve a
harminchárom gyűrűnyi mélységből
húzni kezdte számolatlanul tekerve a
láncot a forgó fahengerre a hófehér láb
szárán megfeszültek az izmok a visszerek
kék hurkái mint elveszíthetetlen szuvenírek
duzzadtak a világjárt vádlin benne a nagylóc  
bukovina  taskent  szentpétervár  nagylóc
háborús nagykörúttal a vedret a sámlira
helyezte  s a két kezével merített a dermesztő
vízből arcra nyakra mellre öntött majd  
megrázkódva törölközni kezdett a cseppet sem
puha törölközővel









Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2011-03-17 12:30:32
Utolsó módosítás ideje: 2011-03-18 13:47:10