Idõurás

Fussunk, essünk túl rajta,
Mielőbb! Sietessük múlását
A gyilkos időnek.

Jussunk túl az egészen még ma,
Érezzük komor fenségét
A hideg sírkőnek.

Bukjunk végre túl már,
Ezen a kontár színházán,
A szótlan űrnek.

Ma olcsón elvihetsz Halál,
Vigyél mindent. Nem sajnálnám
Az elmúló szépet.

Dobj csak oda silány alamizsnát
Az utadba tévedőknek:
Hamis szerelmet.

Akasszad le nyakadból,
Amit naponta magadra veszel:
A bűnös keresztet.

Mossad le arcodról,
Amit szégyelltél ezerszer,
A sós esőcseppet.

Gyerünk! Futás, nagyobbat lépj,
Csak előre nézzél, érezd és lásd
A nyirkos véget.

Szakítsd át a szalagot, s ne félj;
Míg zihálva célod eléred, hallod jajszavát
A balga közönségnek.

Várj némán, fújd ki a levegőt,
S örvendj méltósággal. Üdvözöljed
Az áldásos percet…






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.