rózsaszálanként
halkan lélegző tükrödön alszok
elnyújtott csokor csendedben
padlódhoz szögezett pillangók
álmaiból kifutó égő hintalovakat
rózsákat rajzolok tapétádra állok
összeomlásomig
szenved a hold fehér képeket
s már hajnalodik
mindent itató sírást hallani
könnycseppjeidben az Úrhoz
bódulok de már rég nem jövőt-
vaságyamhoz kötözve benned
többé már nem hiszek
ha rózsákban ázol is
s minden más világ beteg
álomfoszlányaidból lélegző
tüdődből sírodra virág terem
de nekem te menny leszel
míg szenvedésem benned
hervadozó rózsákat vág le
s köti csokorba csendesen
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Kötetben: égszilánk a matracon (Írók Boltja, 2010)
Kiadó: Barrus
Feltöltés ideje: 2010-09-06 20:50:11
Utolsó módosítás ideje: 2010-09-06 20:50:11