Meghatározott fogak
Besárgulnak a házak, és ráragadnak
a fogakra. Mint amikor meghatározott
szavak nem illenek a számba, mert
nem fekszem rájuk úgy, ahogy tanítottad.
Amikor mondok valamit, csak kidugom
a fejem a barázdák közül, majd gyorsan
visszahúzom. Amikor neked mondom,
megmosni sincs időm, és véres lesz az íny.
Vagy mintha cigarettáznék.
Elképzelem, hogy reggel van,
hogy hunyorítanom kelljen,
és elsötétülsz a narancsbőröddel.
De már nem szorítom ökölbe a kezem a
nyelés után elfeküdt fogaktól és ínypárnáktól.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
