Lépcsõk

Tegnap meleg tej szívta le
A sötétkék égről a csillagokat,
S elém az álomhoz sorba
A hideg víz állt be zubogva.
Szőrmés állatokat rakott talpam alá a jólét,
S maszatos szájjal meredtem le a földre
Szív alakban hullott nyálcseppjeimre.
Nem szabad most visszagondolni,
Az a teve már nem vizes,
Elúszott, kürtje sóval telt lyuka csupán a kagylóknak,
S gyümölcsöt csak fordított óra érlel a fákon.
Most vigyorog a Hold, fésül a szél, és
Szárnycsapást zabál a bogár,
Pislog a lámpa, zizeg a víz,
Combomhoz tapadva emlékfoltos szoknyám
Redőkbe gyűri a delet.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.