Néma
Hinta alá vizelt a szerelem,
Tükre a napnak sárga homály,
Szúrós szagokba takar a talán,
Árnyékot vet a voltra a félsz.
Madaram hangjával oldja a szót,
Mondatvért facsar béna nyelvekből is,
Lecsüngő kézfejek nyaldosnak kutyákat,
Narancshéj harapja szegfűszeg illatát.
Viaszba burkolja telem egy zöld gyertya,
Holt lángja felett olvad a jégmadár,
Néma torokkal sikolt a tűnt magány,
Hinta a napba, árnyékot fűz a szó…
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
