tudsz inget halottra feladni és még
levesét fújni amit majd hiába
eszik meg mind kijön belőle végül
tudod a hátát is nyomkodni lassan
amíg a testében ordítás készül
gallérig késsel háta felhasítva
álomtól nehezült karjára ingujj
fut fehéren fekete halálba
készülsz jut eszembe tükrös cipőd is
feladva csended válladon a világ
részvéttelen és elszánt ragyogással
